Belegondoltál már abba, hogy amikor a haverjainkkal lógunk lehet, hogy mi vagyunk a vicces és laza arcok, aki a társaság humoristái? A munkahelyünkön viszont profik és összeszedettek vagyunk, míg a családunk előtt megint egy teljesen másik oldalunkat mutatjuk. És ha mindez nem lenne elég, még saját magunkkal is máshogyan beszélünk a fejünkben attól függően, hogy épp jó vagy rossz napunk van.
Személyiségünk ezer arca
Nem fura? Olyan, mintha minden emberben egy kisebb színészi társulat lakna, ahol különböző szereplők lépnek elő egymástól különböző szerepekben attól függően, hogy éppen milyen helyzetben vagyunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki skizofrén lenne - ami egyébként egy elég komoly mentális betegség- hanem inkább azt, hogy az emberi személyiség baromi összetett. Egyikünk sem lehet egyetlen fix karakter, hanem egy állandóan változó mozaikból épülünk fel. És ez egyáltalán nem baj! Sőt, ez az, ami lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjunk, kapcsolatokat építsünk, és a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból az élet különböző területein.
Melyik részem vagyok leginkább én?
De vajon mindig mókás ez a sokoldalúság? Egyfelől igen, hiszen izgalmas és felszabadító, hogy ennyiféleképpen tudunk létezni. Másfelől viszont néha összezavaró és frusztráló is lehet. Volt már olyan, hogy egy helyzetben azt érezted, hogy nem igazán tudod, melyik „én” vagy? Hogy egy adott közegben másképp viselkedsz, mint ahogyan valójában szeretnél? Néha sajnos előfordul, hogy annyira alkalmazkodunk, hogy elveszítjük önmagunkat a sok szerep között.
A kérdés tehát inkább az, hogyan lehetünk önazonosak ennyi különböző helyzetben? A válasz valószínűleg az egyensúlyban rejlik. Nem kell minden helyzetben ugyanolyannak lennünk – hiszen az élet dinamikus –, de fontos, hogy az egyes oldalaink ne mondjanak teljesen ellent egymásnak. Ha minden arcunk mögött ugyanaz az alapértékrend, ugyanaz a belső én áll, akkor nem lesz az az érzésünk, hogy szétesünk. Inkább úgy fogunk magunkról vélekedni, hogy gazdagok és sokszínűek vagyunk.
Szóval, legközelebb, amikor azt veszed észre magadon, hogy másként viselkedsz egy társaságban, mint bármelyik másik helyen, ne parázz! Ez nem azt jelenti, hogy nem vagy önmagad. Csak azt, hogy egy ezerarcú, sokoldalú ember vagy. És ez egy nagyon szuper dolog. Az pedig, hogy hol jobb, hol rosszabb személyiségrészeink uralkodnak inkább, szintén teljesen rendben van. Mindenkinek vannak jó és kevésbé jó énrészei, amelyekkel szintén érdemes megbarátkozni, önhibáztatás nélkül.
Comentarios